Ma beszélgettünk kicsit a munkaidő után és szóba került, hogy addig nem fogad el a kollektíva, amíg valamiért le nem basznak és meg nem szégyenítenek nyilvánosan. Én még azt hiszem nem vagyok túl a felavatáson. Kisebb nagyobb dolgokat már basztam el, de azok javíthatóak voltak mielőtt a legfelsőbb körökig elért volna. Nem is ez a lényeg, csak ma volt egy kellemetlen munkám, aminek nem értem a végére, Ezt a fajta sablon feladatot még nem vágom és elsőre ugye nagyon lassan és bizonytalanul haladok, sok felesleges lépessel viszont eredmény nagyon kéne. Azt hiszem kezdenek szétcsúszni a dolgaim, több befejezetlen csontváz van szekrényemben, amik kiugrásra várnak. Szépen majd apránként le kell őket dolgozni, csak mindig jön valami új. Az a rossz, hogy vannak pontok, ahol segítség nélkül nem tudok tovább menni, a segítség meg néha várat. Végeredményben lassú vagyok.

Néha a legváratlanabb körülmények közt kerülök meditatív állapotba. Viszont rajtam kívül mindenki más kötelességének érzi, hogy a kezét függőlegesen lengetve hahózzon és megkérdezze itt vagyok-e. Mintha egy falon éppen átmászó rabot visszahúznának. Nem, nem, még gondolatban sem szökhetsz meg. Egy esküvőn találkoztam egy sámánnal ő egyből fölismerte, hogy ez nem sima bambulás, sokkal kellemesebb és, hogy erre nagy szüksége van az embernek.

Meg volt a mai nagy esemény, megúsztam gép előtt szöszöléssel. A lényeg, hogy ki akarnak dobni egy nagyon régi bedöglött fénymásolót én meg elhozhatnám ingyen. Ez azért lenne jó, mert szép léptetőmotorokat és egyéb finomságokat szerezhetnék belőle. Apa viszont határozottan ellenzi a dolgot, nekem viszont léptető motorok kellenek a "Jövőbeni Nagy Terveimhez".

Holnap nagy céges "happening" lesz. Egy vitrinben fogok ülni és munkát imitálok. Ma sikerült rám is átragasztani az általános pánik hangulatot. Ma rohangálnom kellett, megbeszélnem ezt-azt, azzal kapcsolatban amin jelenleg dolgozom. Elég sok időt elszüttyögtem felesleges dolgokra és még sok van hátra. Sikeresen elszúrtam egy rajzot, amiből sikeresen kivágtak egy használhatatlan darabot, túlságosan kapkodtam. Jó lenne túl lenni a holnapi napon.

A Kínából rendelt holmijaim még nem jöttek meg. Kíváncsi vagyok mikor érnek ide.

Összeszedegettem és megrendeltem Kínából egy csomó kis apróságot, amit itthon nem tudok beszerezni. Első körben fényképezőhöz törőékes mattüveget, fujtatót, makró közgyűrűt, akkut, napellenzőt, polárszűrőt. Ez annyira jól sikerült, hogy kaptam egy 5 dolláros bónuszt a köv. vásárlásra. E közben a pincében heverő nyomtatóból kitermeltem egy tökéletes léptető motort, amihez csak egy vezérlő chip kell. Mondanom sem kell, hogy ez a chip rendelhető Kínából és, hogy ne jöjjön egyedül még került mellé néhány DIY projektemhez szükséges kütyü.

Már csak várni kell a postást.

Nem a pisztolyról lesz szó, hanem a Pontosságról, Precizitásról és a Következetességről. Momentán úgy érzem egyik sem jellemző a kezemből kikerülő munkákra. Lemez dolgokat kell lerajzolnom és kivágatnom. Minden egyes kiadott munkámban valami hibát benne hagyok és 1 perccel azután jut eszembe, hogy elindul a kivágás. Most 1mm-t hagytam egy vackon, amitől azt szépen a helyére kell reszelni, plusz 1 óra munkával. Ki kell találnom valami ellenőrzési rendszert, mert ebből nagy gáz is lehet.

Szeretném a munkámat úgy végezni, hogy ne csak letudjam a feladatot, hanem az könnyebbé tegye azoknak is a munkáját, akiknek csinálom. Tehát, ha rám bízzák a kidarabolást, akkor tudják, hogy az gyorsan, biztosan és további vacakolás nélkül használható lesz.

Tegnap 5-ig voltam bent, ma reggel 6-tól 4-ig. Nem szakadok bele a munkába, de észen kell lenni. Tegnap majdnem beszívtuk, mert eléggé félre értettük egymást a vezetőmmel. Még nem vagyok teljesen beágyazva a vállalati struktúrába így a munkámat még ellenőrizni és javítgatni kell néha (mindig). A lényeg, hogy a rajzok egy része nála, a másik része nálam volt. Aztán azt még össze kellett építeni, meg hiányzott belőle pár apróság. A szerencse az volt, hogy csak látvány kellett belőle így hiperűrsebességre kapcsoltam és megcsináltam, elküldtük, megúsztuk a lebaszást.

Ma reggel 6 órakor meg jól beégtem a megbeszélésen, rögtön az első kérdést én kaptam, kb úgy beszéltem, mint pákó. Azt se tudtam mi van. Után csak hallgattam okosan.

Külön feladatom a nagyon jó minőségű képek készítése a munkafolyamatról. Ehhez lehet érkezik egy dslr gép is. Ennek én eléggé örülök. Ezt a fényképezés, videózás témát nem én hoztam fel, se a jobb gép dolgot, azt sem tudják, hogy amúgy szoktam fényképezni.

Ma egész nap egy 3d modellt reszeltem. Felületmodellezéssel próbáltam megoldni a problémát. Egy mélyhúzott alkatrész szerszámához kell a modellt megcsinálnom. Jó dolog ez a felületmodellezés, neten találtam egy nagyon jó doksit róla, ami hasznosnak bizonyult. A munkahelyi vezetőm is jónak találta az eredményeket.

Megtudtam, hogy verziókezelőm nem lesz még egy darabig, de ez nem is gond. Néhány hegesztett tartót kellett lerajzolnom és lézervágáshoz illetve élhajlításhoz rajzot készíteni. Azt hiszem kicsit hamar készültek el és több átgondolást igényeltek volna. Elég nehéz úgy rajzolni, hogy három emberrel kell egyeztetni. Fontos tanulság, hogy ha bárminek össze kell passzolnia, akkor legalább 1mm-t hagyni kell rá, ha festve lesz még 1mm-t. Ez nem a NASA, nem fúrunk lyukat a hajszál hosszába.

Sok olyan feladat van, amikor egy mintadarab után el kell készíteni egy 3d modellt. Tolómérővel ez elég nehézkes, ezért a figyelmem a 3d scannelés irányába fordult. Ezt kb 10k Ft--ért csinálják óránként és 8 óra lehet nem elég rá. Tehát csinálni nagyobb buli, mint venni. Addig keresgéltem, amíg a David lasercsanner progit meg nem találtam, ez ingyenes saját használatra, csak spéci vonallézer kell hozzá, ami 20-40k Ft. Még vonallézer lenne, de tovább kutattam és megtaláltam a VisualSFM nevű programot, ami egy mezei videóból készített kép sorozatból készít egy pontfelhőt. Elvileg MeshLab nevű progival lehet feldolgozni. Ezt próbáltam most ki.

Ki kell töltenem egy anonim kérdőívet a munkahelyen. Furcsa elolvasni a kérdéseket a válaszaimmal. Pl.: Érezte-e magát tele életerővel állandóan, gyakran, időnként, ritkán, soha. Reggel pihenten ébred? Igen, nem, de fél óra alatt életre kelek, nem és tartósan fáradt vagyok. Na mindegy.

Új zene:

Azon gondolkoztam, hogy a zombinyuszi név már nem tetszik egy cseppet sem. Kb addig a pillanatig volt jó és találó a név, amíg iskolába jártam. A zombinyuszi egy életérzés volt, amit 2 embernek köszönhetek, de ők nem tudják, hogy milyen fontos volt nekem ez az egész és hogy ami jó volt a suliban azt velük csináltam. Erre a részére nagyon szívesem emlékszem vissza. Aztán az utolsó 1-2 év már inkább szenvedés volt. Úgy érzem, hogy a közepéig csináltam lendületből a sulit, különösebben nem erőltettem meg magam semmivel. Aztán ez kevés volt egy-két helyen és a végére kellett nagyon sok szerencse és egy kis kitartás, amit nem tudom honnan szedtem.

A zombinyuszi életérzés lényege a lazaság és az erőlködés nélküli teljesítés. Ez az ami teljesen elveszett amióta dolgozni kezdtem. Az a frusztráló érzés kezd állandósulni, mint amikor beadandót kell csinálni és se azt nem tudom mit kéne csinálni, se azt, hogy hol lehetne választ kapni. Eléggé elveszve érzem magam.

A munka kapcsán felmerült bennem a gondolat, hogy, milyen jó lenne egy excel tábla amivel fogprofil evolvens görbét lehetne csinálni. A SolidEdgebe beépített gyári fogaskerék tervezővel az a gond, hogy túl okos. A kihegyesedett és nagyon alámetszett fogakat nem készíti el, pedig nekem pont ilyenek kellenének.