Mai napon, az új, "házilag lehetetlen, de nagyon drága project" elemzgetési és olvasmány gyűjtési fázisában találtam egy nagyon tanulságos oldalt. Már egy kissé régi, de még így, 10 év távlatából is nagyon tanulságos.
Például, ami engem meglepett:
Ellentétben az általánosan elterjedt szemlélettel, a falak hőszigetelése fontos, de nem a legfontosabb. Nem véletlen, hogy ez az energiaháztartást befolyásoló tényezők sorában a gazdaságosságot is figyelembe véve a hetedik..
Nem azt mondja, hogy nem kell, csak vannak sokkal kritikusabb tényezők, mint például a hőhidak, kinyűló szerkezetek, pincén és padláson keresztül elszökő energia. Azt is írja, hogy a '80-as évek közepe utáni épületek tulajdonságai már nem olyan rosszak a szigorodó szabványok miatt,mint előtte.
Szóval okos dolgokat ír. Már a gáz mizéria előtt is olvasgattam a témában, de még mindig találok új dolgokat.
Ja igen és a kedvenc részem:
A házgyári lakásokban a fűtési rendszerek kialakításánál elsősorban az előregyártási előnyöket tartották szem előtt. Hazánkban az energiaárakba jelentős állami támogatást építettek be az építések idején. Ezekben az években sem a fogyasztó, sem a szolgáltató nem volt érdekelt az energia hatékony, takarékos felhasználásában. 1992-ig a távhőszolgáltatás árait egységesen szabályozták, sőt, 1991-ig jelentős állami támogatást élvezett a távhőszolgáltatás is.
Úgy emlékszem 100 mrd Ft körüli összeg évente. Ez nem biztos. Most ilyen-olyan okokból kezdik csökkenteni ezt az összeget, ami jó-e vagy sem mindössze attól függ mire használják. Én mint lelkes hőszivattyú rajongó, valahogy bele forgatnám a pénzt a lakóparkok, társas házak hőszivattyúsításába. Tudom, hogy ez nem ilyen egyszerű és már egy panel ház szigetelésénél is nehéz összefogni az embereket. Lehet pályázni energetikai korszerűsítésre, de olvastam valami kritikát, hogy ilyen ütemben 2050-re érne el akármilyen szintet. Elég lassú.