Azon gondolkoztam miért nem tudok örülni kb semminek. Egyrészt, mert mindig van valami, ami miatt lehet aggódni. A másik, hogy ha valamit meg is csinálok van/lesz helyette 2 másik. A problémák sosem fogynak el. Mindig csak a legégetőbbet csinálom meg, így állandóan olyan érzésem van, hogy semmi nincs kész. És így, ha valami sikerül, akkor az csak annyit jelent, hogy legfeljebb sikerült tartanom a korábbi szintet és nem lett rosszabb.

Nagyon elhanyagoltam a blogot. Nem sok érdekes dolog történik velem, amiről érdemes lenne beszámolni. Karnyújtásnyira az iskola befejezése, de még újabb akadályok gördülhetnek elém, amiknek a következményei beláthatatlanok. Egy több éve futó láncreakció zajlik. Jelentéktelennek tűnő dolgokból hogyan lesz kijavíthatatlan hiba. Összesen 4 lehetőségem lett volna a múltban, hogy elkerüljem a mostani helyzetet. Azt hiszem ezt nem róhatom fel csak az iskolának.

Elkezdtem vezetni egy bevétel-kiadás táblázatot. Önkényesen a mai napot vettem a kezdésnek. Innentől kezdve fogom vezetni a mérlegemet. Szeretném elkerülni a felesleges kiadásokat és a túlzott költekezést.

 Csak 1 kicsi hiányzik, hogy sínen legyen ez a félév.

Megálmodtam a Malév csődöt. Igaz eléggé benne volt a levegőben, de ma határozottan ezt álmodtam. Aztán reggel gondoltam megnézem, hogy megnyugodjak.

Jövő héten utaztam volna. Mondjuk jobb, hogy nem ragadtam kint.

Apának volt elég sok malév bónusz pontja. 2-3 ingyen repjegy kijött volna belőle. Évek óta tartogatta, hogy majd én elhasználom. Kb egy hónapja jött egy jó alkalom az utazásra. Időben lefoglaltuk az ingyen jegyem, 22k volt mellé a reptéri illeték. Nem sok egy oda-vissza Európa másik fele útért. Ezt így buktuk.

Ez ebben a formában egy piramis játék volt. Az előre befizetők pénzéből fizették a költségeiket. Ha azt mondják, hogy oké malév kiszáll és feb. 4 utáni dátumra nem lehet jegyet foglalni, akkor hónapokkal előbb beáll ez a helyzet és nem a vevők szívják így be. Én mindig azt mondom, hogy fel kell ismerni azt a pontot, amikor a helyzet menthetetlen és el kell felejteni, hogy nyerni tudunk, a károk minimalizálását kell megcélozni. Utólag könnyű okosnak lenni.