Az elmúlt héten elolvastam a Száll a kakukk fészkére c. könyvet, ami Ken Kesey írása. Ezután megnéztem az ebből készült Milos Forman filmet, Jack Nicholson főszereplésével. Már egészen értelmiséginek éreztem magam. Elhatároztam, hogy beíratkozom a könyvtárba, kiolvasom Kurt Vonnegut magyarul megjelent könyveit, meg úgy általában fölveszek egy bölcsész attitüdöt, hátha a könyvtárban segíthetek bekötni egy bölcsész kislány cipőfűzőjét vagy hasonló. Meg azt is kitaláltam, hogy a művész moziba veszek bérletet és minden filmet megnézek, hátha ott is akad valami zakkant értelmiségi csaj. Ma hirtelen felindulásból kombinált fogóval kicentíroztam a kerékpár elsőkerekét. Ez nem szorosan tartozik ide, csak aláfesti az ellentmondást. Ahogy gondolni lehet, nem lett semmi a metamorfózisomból. Még azt is kitaláltam, hogy úszni járnék, mert az jó a hátamnak.
Azt még leírom, hogy éppen zúztam hazafelé a bringaúton, már távolról látom, hogy egy feltehetően ember botorkál és artikulálatlanul óbégat, hogy "szááá' forinott agggyon máá". Mint mondtam én éppen 25 és 30 km/h közötti sebességgel közeledtem felé, erre ő, a leghatározottab lépteivel megpróbálta kerszetezni az útvonalamat. Féltem, hogy szúróvágó eszköz van nála, amit használni is akar.
Már láttam a rendőrségi jegyzőkönyvet miszerint Z. Nyúl eset 6 óra 48 perckor, fekete-ezüst tesco gazdaságos hegyikerékpárján, a megenegedett sebesség háromszorosával haladt, amikor is a K. István hajléktalan megenegedett pengehosszúságú úgynevezett szalonnázó bicskájába telejes erővel belehajtott. A rendőrségi nyomrögzítő és helyszínelő egység egyértelműen megállapította Z. Nyúl felelőségét a baleset okozásában. Ezután a bírósági tárgyalást, ahol jól hallhatóan bemondják, a nevemet és lakcímemet, majd megkérdeznek, akarom, hogy a továbbiakban bizalmasan kezeljék az adataimat. Az ítélet pedig, 2 év felfüggesztett börtönbűntetés, mivel K. Istvánnak maradandó agykárosodást okoztam és helyrehozhatatlanul eltörött, a megendetett pengehosszúságú kést tartó keze. Emelett 2 millió Forint kártérítést is megítél a bíróság, amivel az erőszak hullámnak kívánják elejét venni. Szóval valami hasonló pergett le a szemeim előtt. Ezt elkerülendő, kiálttam a nyeregből és vesszen minden hangtalan felkiálltással még jobban meglöktem a kerékpárt, hogy legalább egyikünk biztosan ott maradjon. Stratégialig előnyösebbnek gondoltam az álló pozíciót, így biztos nem fejelünk össze. Mivel nem lépett föl támadólag, pályám módosítsával ki tudtam kerülni. Kis megkönnyebbülés, újra a száguldásra koncentrálhattam. Az utam további része eseménytelenül telt.
Órán voltam meg elmentem kenyérért.
Addig is eurodance.
