Semmi érdekes nem történik. Dolgozgatok. Variálok a szakdogával, rosszul tanulok. Biciklit szerelek, élvezem a tavaszi napsütést, hanyagolom az arduinot, pythont, saját CNC gép tervezést, egy egyedi bringa építést.
Tegnap vezethettem megint egy Toyota Land Cruisert, most már megtaláltam a gázpedál alatt a kickdown kapcsolót. Félelmetes, amikor egy akkora dög megindul.
Van 10 perces kis edzés előtti bemelegítő videó, azt hiszem ezt reggelente meg kéne csinálnom minden nap. Aztán, amikor a edzettségemet a negatív tartományból nulla fölé tornáztam, akkor lehetne fokozni.
Ma már üzemkész volt a bringám, meg is hajtottam rendesen a szél ellenére.
Nagyon érik az elhatározás, hogy biciklivel menjek dolgozni.
Szép lányok + bringa --> vége a világnak és beszűkülök. Remélem a cím beli kétértelműség mindenkinek leesik.
Más, iwiwen az egymás szemében alkalmazás, 16 szavazó után azt mondja, nem vagyok őszinte, vagyis vetítek, ez 2-es értékelés, valamint mufurc vagyok, 2-es kedvesség. Van aki 4-es szintűen viccesnek talál, de ő biztos nem olvassa a blogot.
Tanulnék holnpara, de inkább azt elemezgetem miért nem tanulok, erre most kapok egy pohár portói száraz fehér bort, hogy kortyolgassam. Május elsején rájöttem, hogy viszkit nem bírom meginni, most azon filózok szeretem-e a bort. 1 bor volt, ami elnyerte a tetszésemet, az pedig egy zsidó bor volt tavaly karácsonykor. Annyit tudok róla, hogy vörös volt, sűrű mint az olaj, nagyon tetszett, anyának nem ízlett én egyből oda voltam érte, kicsit hagytuk állni, még jobb lett. Remélem ezzel a 20% os portóval is lesz vmi a levegőn, mert még nem vagyok oda érte. Na közben alakul, határozottan jó volt a vége.
Ha végeztem a borral és fáradok, akkor elrágcsálok egy kis zöld tea füvet, nagyon durván felpörget, szép elnyújtott hatása van, nem megrúg a ló, hanem felhúz a hegytetőre.
Ja igen, megint jön a mediterrán fless, fehér porscheval és mindennel. Egy dolog nem akar stimmelni az a Korn a háttérben.
Elhoztam a biciklimet a szervízből, fizettem 3800 Ft-ot, és egy eddig számomra ismeretlen biciklit kaptam. Úgy néz ki, mint amit bevittem, de egészen más érzés lett tekerni. Olyan finoman fordul a hajtókar, hogy az hihetetlen, a kormány nem lötyög fékezésnél, nem imbolyog kanyarodásnál, nem nyeklik ha emelkedőre érek. Kaptam 3 hónap garit a szerelésre.
A '81-es Heavy Metalt megnéztem. Nagyon hangulatos, azt hiszem én már elég régóta 80-as évekbeli rajzfilm stílusban álmodok. Pont ilyen sötét, elmosott és vastag kontúros minden álmom, a nyomasztóságukról nem is beszélve, de nem bánom így élvezem. Összesítve a South Parkos első benyomással az eredeti filmet, azt kell mondanom, hogy nem csalódtam, ha lehetne én is Kennyvel tolnám a macska pisát a képembe, hogy a Heavy Metal univezumban röpködjek és alul öltözött csöcsös hálás csajoknak segítsek.
Más, elvittem szerelőhöz a bicajomat. Monoblokk építés, illetve kormény csapágy csere, amit végre kell rajta hajtani, ezenfelül kapni fog a hátsó váltó egy új bowdent a szakadt helyett. Nem merem összeszámolni mennyit költöttem rá, de azért teszek egy kísérletet.
Összesen: 26k + sok munkaóra, amivel finomhangoltam a durva szerekezetet. Ebből lejön az utazási támogatás, ami eddig összesen 14k volt, ha ezt is beleszámolom mér egész jó.
Tervbe van még véve egy jó V-fék, esetleg saját fűzésű vékony kerék slick gumival. Küszöbön áll majd egy fullos hajtás csere, ugyanis a lánckerekek szépen kopnak. Mérlegelni kell, hogy nem érné-e meg egy új bringa.
Az elmúlt héten elolvastam a Száll a kakukk fészkére c. könyvet, ami Ken Kesey írása. Ezután megnéztem az ebből készült Milos Forman filmet, Jack Nicholson főszereplésével. Már egészen értelmiséginek éreztem magam. Elhatároztam, hogy beíratkozom a könyvtárba, kiolvasom Kurt Vonnegut magyarul megjelent könyveit, meg úgy általában fölveszek egy bölcsész attitüdöt, hátha a könyvtárban segíthetek bekötni egy bölcsész kislány cipőfűzőjét vagy hasonló. Meg azt is kitaláltam, hogy a művész moziba veszek bérletet és minden filmet megnézek, hátha ott is akad valami zakkant értelmiségi csaj. Ma hirtelen felindulásból kombinált fogóval kicentíroztam a kerékpár elsőkerekét. Ez nem szorosan tartozik ide, csak aláfesti az ellentmondást. Ahogy gondolni lehet, nem lett semmi a metamorfózisomból. Még azt is kitaláltam, hogy úszni járnék, mert az jó a hátamnak.
Azt még leírom, hogy éppen zúztam hazafelé a bringaúton, már távolról látom, hogy egy feltehetően ember botorkál és artikulálatlanul óbégat, hogy "szááá' forinott agggyon máá". Mint mondtam én éppen 25 és 30 km/h közötti sebességgel közeledtem felé, erre ő, a leghatározottab lépteivel megpróbálta kerszetezni az útvonalamat. Féltem, hogy szúróvágó eszköz van nála, amit használni is akar.
Már láttam a rendőrségi jegyzőkönyvet miszerint Z. Nyúl eset 6 óra 48 perckor, fekete-ezüst tesco gazdaságos hegyikerékpárján, a megenegedett sebesség háromszorosával haladt, amikor is a K. István hajléktalan megenegedett pengehosszúságú úgynevezett szalonnázó bicskájába telejes erővel belehajtott. A rendőrségi nyomrögzítő és helyszínelő egység egyértelműen megállapította Z. Nyúl felelőségét a baleset okozásában. Ezután a bírósági tárgyalást, ahol jól hallhatóan bemondják, a nevemet és lakcímemet, majd megkérdeznek, akarom, hogy a továbbiakban bizalmasan kezeljék az adataimat. Az ítélet pedig, 2 év felfüggesztett börtönbűntetés, mivel K. Istvánnak maradandó agykárosodást okoztam és helyrehozhatatlanul eltörött, a megendetett pengehosszúságú kést tartó keze. Emelett 2 millió Forint kártérítést is megítél a bíróság, amivel az erőszak hullámnak kívánják elejét venni. Szóval valami hasonló pergett le a szemeim előtt. Ezt elkerülendő, kiálttam a nyeregből és vesszen minden hangtalan felkiálltással még jobban meglöktem a kerékpárt, hogy legalább egyikünk biztosan ott maradjon. Stratégialig előnyösebbnek gondoltam az álló pozíciót, így biztos nem fejelünk össze. Mivel nem lépett föl támadólag, pályám módosítsával ki tudtam kerülni. Kis megkönnyebbülés, újra a száguldásra koncentrálhattam. Az utam további része eseménytelenül telt.
Majdnem elütöttek, kétszer is. Megyek a bringaúton, látom jön nagy gázzal, gondoltam csak lát. Még átértem elötte. Az egészben az volt a furcsa, hogy nem is paráztam, hogy elütnek. Csak nyugtáztam, hogy bazz ez közel volt. Aztán a következő adódó helyen, majdnem ugyan ez a szitu, csak ott fékezetek, mert álltak elötte.
Mentem tovább, ott meg valaki el volt ütve, vagy csak befejelt egy maruti szélvédőjén és elfutott, nem tudtam megállapítani. A mentő azért ott volt. Veszélyes dolog a közlekedés. Pénten egy autót láttam amelyik ledarált valami nagyobb kutya mértű állatot, apró cafatokban, meg egy sáv széles hús kupac maradt az úttesten. Lakott területen kívül.
Kapott első és hátsó világító alkalmatosságot. Egész megdöbbentően puruttya az összhatás. Van kis puruttya fedélzeti számítógép is. Olcsó, de legalább rossz. Na jó, nem szapulom, nincs miért, funkcióját betölti, már egész jó. Remélem sokáig kitartanak a fröccsöntött vackok, amiket vettem.
Szeretnék beszámlolni a kerékpárom csodálatos átalakulásáról. Történt ugye az ominózus ülés csere-bere. Pénteken vettünk egy nagyon kényelmes prosztata kímélős csodát. Valami 2000 local credit volt az ára. Feltettük a törött ülésből mentett bilinccsel, ráülök, mondom ez egy másik bicikli. Tegnap ennek örömére gázoljallal lecsutakoltam az egészet. Láncot, csapágyak helyét, lánckeréksort. Szilikon olajjal befújtam minden súrlódó részt, újra zsíroztam az első tengelyt. bovdeneket szilkonoztam. A végeredmány pedig egy klasszisokkal jobb, használhatóbb, kényelmesebb és dinamikusabb kerékpár lett. Jó pár munkaórát fektettem bele, és minden percét megérte. Ma és tegnap is csavarogtam vele tizen pár kilómétert.
Terveim közt szerepel egy jó V-fék megvásárlása és felszerelése, a jelenlegi canti elég kompromisszumos, ugyanis a sárvédő helyigényét a bovden arányainak változtatásával elégítettem ki. Egy fedélzeti számítógépet is szeretnék, jó lenne tudni mennyit kerekezek és milyen sebességgel
Be kell jelentenem, hogy kerékpár őrült lettem.
A végére pedig egy fülbemászó dallam, épületes szöveggel.
Bajuszt fogok növeszteni. Hétfő reggelig biztosan. 11 óra tájban el fog dőlni az addig kínzó kérdés marad-e a bajusz vagy sem. Nagy lecsüngő és burjánzó bajuszt képzelek. Mindezt azért, hogy a felületes szemlélő elött is nyilvánvalóvá váljon a tény egy komplett idótával van dolga.
Ilyenkor szoktak téliálmot aludni a biciklik, nem úgy az enyém, neki most van a szezon, terveim szerint decemberig kerekezni fogok. Ezen a héten valóságos jellem voltam, itt állt a kocsi a garázsban, kulcs, forgalmi a fiókban(még üzemanyag is volt benne), de én két kereket választottam. Tapsoljuk meg a kerékpár mártírját.
Most egy kicsit fáj a torkom, rögtönzött egészségügyi megérzésem azt mondja még hőemelkedésem is lehetett délután, betudom az őszi fáradtságnak és a influenza elleni időszakos harcok első fordulójának, ahol a immumrendszeremet meglepte a suliban terjengő fertő felhő. Mindenki harákol, köhög, borzasztó, szerencsére nem kell buszon együtt utaznom 100 potenciális vírus gazdával, akik készégesen cseppfertőznek az egyik védtelenebb nyálkahártyámon kersztül.
Szóval bicikli, nem rég került rá komfort fokozó upgrade-elem: sárvédő, előre hátra, így semmi nem gátol abban, hogy szeljem a habokat. Elötte sem gátolt, pont felfogta a táskám a sárcsíkot. Ha esik, akkor végtelenül lazán esernyőt bontok. Mint valami pseudo-Mary Poppins száguldok végig a szokásos útvonalamon.
Láttam nagyon jó biciklis maszkot, nekem kicsit túlzás lenne, ugyanis majdnem annyiban kerül, mint a kerékpárom. Íme Még legalább 20-szor le akarom írni a kerékpár szót. Az előző mondat fényében, akkor tovább is fűzném a semmit, valami kotyog a kerékpárban, attól félek egy tengely vagy egy csapágyazás adta meg magát.
