Ha megkérdeznétek, hogy melyik a kedvenc zeném rávágnám, hogy a Thy Catafalque. Sok zene van, ami tetszik, sokféle stílus is tetszik, de alapvetően a szívemet a metál zene dobogtatja meg. A túl erős darálást már nem bírom, finom dallamot és a harmóniát keresem, olyat, amit ha meghallok elfelejtem hol vagyok és azt érzem, hogy tömeg nélkül száguldó foton vagyok, ami elindult az univerzum egyik sarkából a másikba, hogy eltűnjön egy feketelyukban, miután szemtanúja volt minden létező dolognak.

Tegnap régi sulinkban zombi témára fogócskáztunk. Engem régebben Zombinak hívtak, innen a zombinyuszi is, így nem volt idegen az ááá zombiii megszólítás.

Szeretném megköszönni a szervezést, igazán jó szórakozás volt.

Már lemondtam lelkiekben az egérről, amit rendeltem, de ma jött az email, hogy 1 munkanapon belül szállítják. Pont hw híreket néztem, ami egerekről szólt, mondom nézzük meg hátha csoda történt és jó volt a megérzés, ott várt a levél a Logitechtől, amiben biztosítottak a szállításról.

Viszont megint fel kell ismernem, hogy nem lehet mindig nyerni.

Történt ugye az a kis partició eltűnés és helyreállítás, aminek a kimenete 30k kép lett egy mappában. Ezen a káoszt kellett kifésülnöm. Sokáig halogattam a dolgot, mert kézzel ezt nagyon lassú lett volna megcsinálni. Azonban ma délután találtam egy XnView nevű ingyenes képnézőprogramot, ami tud keresni a különböző paraméterek alapján, pl.: felbontás, exif-info mezők tartalma stb. Én ezt az utóbbit használom, keresés után szépen elkülönülnek a több személy által készített képek és így már könnyen mappákba tudtam rendezni. Már azt hittem pythonhoz kell nyúlnom.

Ma úgy érzem teljesen elfogadható lenne egy magát vezető autó. Picsába a vezetési élménnyel. Az utakon futó csupa kompromisszum 70-90-100 lóerő körüli autókban milyen vezetési élmény van? Tekerem a kormányt, kapcsolom a fokozatot. Ha nem az út- és időjárásiviszonyoknak megfelelően vezetek nem elszállok, hanem egy halom automatika visszarak az ívre és csak észre se veszem. A városi forgalomban lámpától lámpáig araszolni mekkora élmény? 1000km-t hullafáradtan levezetni mekkora élmény? Szerintem semekkora. Mennyivel jobb lenne beülni és passzívan utazni, a célnál kiszállni pihenten. Nem kéne befékező hülyéktől, tötyögő papáktól, össze-vissza cikázóktól tartani.

Nem hiszem, hogy rossz lenne. Jó lenne megélni azt a kort, amiben már lehetséges.

A Hybrid Theoryba nagyon bele voltam esve még régen. Talán azt hallgattam a legtöbbet. Ezért most a Meteoráról teszek be valamit.

 Alig félórája rollereztem bele az éjszakába. Apa felhívott, hogy el kéne mennem a kocsiért az egyik étteremhez. Túl sok kedvem nem volt a sötétben sétálni félórát, a hétvégén előkerült a pincéből a rollerem. Ugye a bringa nem fér be a kocsiba, gondoltam egy merészet és neki lendültem a nagy útnak nem törődve a következményekkel. Egy igazán jó, spontán ötlet volt, ami jól is sült el. Kb 10 perc alatt ott is voltam. A combom bedurrant. Rollerozni fárasztó, viszont a jó aszfalton suhanni is felemelő. Szerintem egy erős kocogó tempót tudtam hozni, sokkal messzebbre nem kell vele menni, mert az már fárasztó. 

Ez egy olyan esemény volt, amit rangjából fakadóan a hanyagolhatóak közé lehetne sorolni, de tartalmát tekintve sok másnak fölébe kerekedik inkább. 2 pohár pezsgővel kezdtünk, ez a felejthető kategória, igazából rosszabbra számítottam. A nap legjobb dolga a erdélyi rakottkáposzta, kb 2,5kg anyag megy bele és a végeredmény olyan ízharmónia, amit szerintem kevésszer élhet meg az ember. És amit leginkább szeretnék megörökíteni az a bor, amit ittunk. Szekszárdi Eszterbauer borászat, 2008-as Pinceátlag nevű Cuvéeje. Nagy lelkierőről tettem tanúbizonyságot, apa kínált valami 100$-os amerikai bort, de én azt mondtam inkább majd máskor. Erre az amerikai borra is kíváncsi vagyok pedig.

Nem kapcsolódik ide, de érdekes dologra figyeltem fel. Olvastam, hogy pár napja lelőtték a rustock botnetet és ezzel párhuzamosan, 2 napja nem kaptam 1db spamet sem.

Secret Stash from yiting cheng on Vimeo.

A rejtett fiók és a felnyitható szekrény oldal nagyon tetszik.