Képtelen vagyok magam túltenni a cnc házin. Kell a jegyzőkönyvbe egy kép a lefutott programról. Ez kb. 15 perc lenne a program beírásával. Haha. Hát nem.

A program nem hajlandó ablakban futni, így a print screen nem lehetséges. Csak a szőkenő változat, vagyis fotóaparáttal meg kell örökíteni.

Ez a csúcspontja a történetnek. Önnön zsenialitásomtól megrészegülve, azt vettem a fejembe, hogy milyen jó lesz, ha egy virtualboxon futtatot xp-n futtatom a csoda programot. Ez több elvesztegetett nap után, a remegeő szememet nézve egy rossz döntés volt. Dél körül úgy nézett ki, hogy jól állok, 6 sor hiányzik, egy menetvágó ciklus, és akkor jött a rejtélyes system failer num. 9 hiba üzenet. Nem tudom mit takart, de a 3. próbálkozás után lefagyott az virtualbox. Azt tudni kell, hogy nem lehet benne menteni. Tehét el kell kezdeni beírni újra. Ezt kb 200-szor megtettem eddig, újra neki láttam, majd piff, kék képernyő. Hurrá. Ezen az egészen túl kéne lennem már 2 hete, és a többi házival foglalkozni, mert szerintem még azokban is bőven van hibaforrás.

Ez a sok órás szenvedés egy képért megy, amit lehet inkább összerakok gimppel, mert még úgy is gyorsabb.

Úgy utálom, hogy a frankó ötleteim csak még több szíváshoz vezetnek. Megpróbálok visszaemlékezni valami olyanra, amikor segítettek. Najó talán, amikor táblázatkezelőt használok számolsokhoz. De nagyobb volumenű, időigényesebb dolgokra nem tudok példát mondani.

Egyszer azt írtam, hogy megoldásokat keresek, de csak újabb problémákat találok. Azt hiszem erről szól az életem.

Ahogy az lenni szokott, a  papíron olyan jónak tűnő terveim a valóságban csúfos kudarcot vallanak. Ezt a linux ramdisk dolgot kb. 10 perc után elvetettem. Ramlog nevű progival próbálkoztam, de telepítés után azt sem tudtam megmondani, hogy sikerült-e vagy sem. Annyi biztos, hogy a rendszerindításnál létrehoz egy ramdriveot, de hogy annak mi lesz a sorsa nem derült ki elég gyorsan, ahhoz, hogy fenn is tartsa az érdeklődésemet a téma iránt. Így belenyugodtam, hogy a merevlemeznek az a sorsuk, hogy belassuljanak és szépen kukaéretté váljanak. Nehezen tudom elfogadni, hogy a kedvelt használati tárgyaim igazából meghatározott élettartammal rendelkeznek, ami nem mérhető a saját várható élettartamaomhoz. Talán szerencsésebb az az eset, amikor kiszeretek az adott tárgyból és így könnyebben viselem az elmúlását, de sokszor eszembe jutnak régi játékaim elfeledett, hanyagolt és fölöslegessé vált jelenükben. A pincénk tele van ilyen funkciótlanná vált tárgyakkal. Az emberi ragaszkodás és tárgyiasság kriptája. Eszembe jutnak a matchboxok, legók, apa villanyvasútja.