Kezd katasztrofális állapotokat ölteni az xp-m állapota. Nagyon nem akarja kibírni ő sem ezt a félévet. Annyi kis vacak, de fontos cuccom van elszórva a gépen, hogy csak teljes odafigyeléssel merek megkockáztatni egy újra telepítést. Lehet nem függ össze, de most olyat játszik, hogy nem nyit meg oldalakat, mintha nem létezne az oldal.

Leadtam a házit, már "csak" a zh-k vannak.

Bemegyek normálisan az etr barlangba, ahol egy göthös informatikus ül 2 monitor előtt és fejben kéjjeleg a táblázatokkal. Amikor kinyílt a szája és a fingszagú lehellete megrezegtette a levegőt, tudtam, hogy itt semmi nem lesz megoldva. Egy keserű sorsú, alulfizetett, lelkinyomorék. Sajnálni persze tilos. Ott játsza a székben a bölcs írástudót, aki kiosztja a sok vidéki parasztot, akik a színe elé járulnak. Már amikor az ajtóra ragasztgatott utasításokat olvastam tudtam, hogy legyőzhetetlen szellemi fölénnyel állok szemben. Például: "Kopogj, majd nyomd le a kilincset és gyere be". Bentről meg valami olyan volt, hogy csúkd be az ajtót.

Abban a tetü rendszerükben 5 nap alatt nem jelenik meg a pénz.  3 nap alatt Bp.ről kihoznak tetszőleges értékű cuccot, úgy hogy az átutalásos fizetés is benne van plusz a futárnak feladás. 3 nap múlva már csörög a teló, hogy megjöt a csomag. Hahó 2010-et írunk 1 hónapon belül. Ez a 3napos kiszállítás vs 5 nap alatt sem átérős pénz jól példázza, hogy az etr mennyire a szabad piacon elvárható szint alatt teljesít.

Borzasztó, hogy nem lehet kikerülni az etr-t. Mert valami program nem tetszik, nem működik, keresek mást, ami jobb. De itt semmi visszacsatolás nincs. Egyrészt nincs szabad döntés, ez még azt mondom elfogadható lenne, ha meglenne a színvonala és javuló tendenciát mutatna. DE! Az etr 2 működött, míg a 3 csak erős kézivezérléssel. Másrészt a fejlesztés iránya az olyan határozott, mint az ökörhugyozás. Se a tanárokat, se hallgatókat nem kérdezik, hogy mit gondonak hogyan lehetne jobbá tenni, nem, csinálnak valamit, elénk tolják, aztán játszódj paraszt, nektek jó a szaris. Annyira felháborítóan nem a használók érdekeit nézik, hogy nem tudok mellette elmenni. Ránézek a felületére és összerándul az arcom. Lyukas 2 fillérest sem ér az egész.

A másik érdekes dolog az a etr patkány magabiztossága. Rosszul csináltam. Be kellett volna mennem úgy, hogy magamban beszélek és dünnyögök, miközben rángok összevissza és a zsembemben kotorászok, lehet jobb tárgyalási alapjaim lettek volna. Vajon honnan tudja, hogy nem hajtják a fejére az asztalt és verik ki az összes fogát a monitor sarkával? Honnan veszi a bátorságot, hogy sérthetelennek és halhatatlannak gondolja magát? Majd az élet szájba veri ezeket, nekem még van vesztenivalóm.

De azért annyit megfogadok, hogy ha lehetőségem adódik megszívatni őket nem fogok habozni.

Más, tegnap a nyomatatós cégnél hagytam a pendriveomat, ma visszamentem érte, megvolt, normális volt a fazon, megdumáltuk kicsit, mennyivel másabb egy nem államilag pénzelt cég...

Osztottam szoroztam. Ma nem mentem be ZH-t írni, mivel 20% körüli esélyt adok annak, hogy a felébe' harmadában álló, 3 hete esedékes házimat elfogadják. További számolásokból kiderült, hogy ha nem indul belőle keresztfélév, akkor +1 év iskola lesz belőle, mert van 1 ráépülő tárgy, amiből szintén nincs keresztfélév(#). Mondjuk ennek a # dolognak utána kell kérdeznem, csupán arra alapozom, hogy fontos tárgyakból és szakirányos tárgyakból nincs #. Ha már ebből a mostaniból lenne #, akkor neccesen, de utolsó, 7. félévben a ráépülőt megcsinálhatnám és akkor minden jó, de ez szerintem nem reális.

Az is egy külön szép dolog, hogy egy előtanulmányt tekintve ilyen súlyponti tárgy, mekkora figyelmet kap a tanárok részéről, nagyjából semmit. Szerintem 2 óra google keresés után több infót szedek netről, mint amit a tanár próbált átadni. Ma véletlenül beszédültem egy épületbe és éppen ott volt, konzultációt tartott. Erre elmehettem volna. A lényeg, hogy valami fogazógépről magyarázott éppen. Valahogy rohadtul nem volt világos a félév során, hogy ez a tárgy egy ekkora baromság és, hogy se az előadás, se gyakorlat nem visz közelebb a feladat megoldásához. Ahogy egyik srác tanácsolta, miért nem vettem meg valakitől a feladatot, hát talán jobban járok, tanulni úgy sem tanulok belőle semmit.

Az etr-t engedélyezték, gondolom, más is sérelmezte az aránytalan szakciót, hétfő reggel 9-re már be volt fizetve, azt írja max 5 nap az átfutás. Ma még jelzi a hiányt. A szakirányra tudtam jelentkezni, majd 1 hét múlva kiderül a 3,09 gönygyölített átlag mire elég, elvileg a szerint kerül be az első 25 jelentkező. Lehet inkább olyan szakirányra kéne menni, amit be tudnék fejezni időben. Viszont azok meg még csak kicsit sem érdekelnek. Szar érzés, hogy 24, majdnem 25 éves leszek, mire befejezem ezt a szart. Azzal nyugatatom magam, hogy addigra már jobbak lesznek a munkaerő piaci feltételek. 18 évesen leérettségiztem, bár évvesztes vagyok, lehet 19 voltam. Más elvégzi az MSc-t is, vagy régen rendes diplomát szerzett 25 éves korára, nem pedig egy BSc, főiskolait. Azt hiszem kiábrándultam ebből is. Mióta elmúltam 20 csak kesergek a koromon és öregnek érzem magam.

Úgy egy éve jobban érdekelt a tőzsde a semmiből pénzcsinálás, a modern alkímia. Akkor regeltem a hozamplázára. Egy csomó befektetési alapot lehet figyelni rajta. Szóval összedobtam egy virtuális portfóliót, 6 befektetési jegyből, EUR, USD, HUF alapon. Már el is felejtettem, ma ránéztem ugyan mi van vele. Szűz kéz szerencsés alapon, évi 20% körüli árfolyam nyereség lett volna belőle, ha teszek bele valódi pénzt. Lehetett volna -20% is. Életem a kihagyott lehetőségekről szól és arról, hogy nem felejtem el a saját orrom alá dörgölni.

Más most nem jut eszembe. Valószínüleg rosszul döntöttem ebben a legelőször említett tanulmányi problémában. Az igazi probléma itt az volt, hogy nem ismertem fel először a tantárgy súlyát, a döntéseim során rosszul súlyoztam. Ez információ hiányra vezethető vissza, ami egy általános frusztrált állapothoz vezet, ami szintén a rossz döntések felé sodor. A következő stratégiai hiba az volt, hogy veszteségek nélküli győzelmet akartam, amihez nem volt meg a megfelő háttér, gyakorlatilag nem vállaltam be a járulékos veszteséget valami fika tárgy elbukásával, ezzel erőforrást felszabadítva. A barom tanfolyamot el sem kellett volna kezdeni, illetve az első kételyem felmerülésekor, magamra hallgatva, abba hagyni. Rengeteg hétfő és kedd ment pocsékba miatta. Nem tudom melyik tárgyat áldozhattam volna be. Lehet a tanfolyam el sem kezdése elég lett volna. Azt hiszem az is volt a baj, hogy idén nem volt 1 gyakjegyes tárgyam sem. Mind vizsgás, 1 vagy 2 zh, illetve házifeladatos.

Na meg a legfontosabb: nem próbáltam elég keményen.

A kőszívű ember fiaiból megmaradt az a gondolat, hogy meghalni valamiért, amiben nem hiszünk az az igazi hőstett. Hát én nem hiszek a suliban és nem vagyok hős. Ebből következik, hogy nem is halok bele a próbálkozásba. Amit igen csak rosszul teszek.

Most jutott eszembe, menekülhetnék előre is. Például egy külföldi félévvel, kimenni Németországba, utána a kutya nem kérdezné, hogy miért 25 évesen végeztem és miért 4,5 év volt a 3,5, plusz jól mutatna az életrajzomban is a semmi mellett. Ez megfontolandó, de sosincs bátorságom a jó és merész ötleteket végig vinni.