A félév első zárthelyijét csütörtökön írtuk a nevem napján. Mivel közel sem tanultam rá annyit, amennyit kellett volna, inkább lemondtam róla lelkiekben. Erre jött a névnapozás, utána pénteken az arconpörgés, ami részemről a teljesen elfogadható kereteket megtartotta. Most jutott eszembe, hogy meg kéne azért nézni az eredményt, és csoda történt, sikerült, nem kell pótzht írnom.
Ez egy olyan esemény volt, amit rangjából fakadóan a hanyagolhatóak közé lehetne sorolni, de tartalmát tekintve sok másnak fölébe kerekedik inkább. 2 pohár pezsgővel kezdtünk, ez a felejthető kategória, igazából rosszabbra számítottam. A nap legjobb dolga a erdélyi rakottkáposzta, kb 2,5kg anyag megy bele és a végeredmény olyan ízharmónia, amit szerintem kevésszer élhet meg az ember. És amit leginkább szeretnék megörökíteni az a bor, amit ittunk. Szekszárdi Eszterbauer borászat, 2008-as Pinceátlag nevű Cuvéeje. Nagy lelkierőről tettem tanúbizonyságot, apa kínált valami 100$-os amerikai bort, de én azt mondtam inkább majd máskor. Erre az amerikai borra is kíváncsi vagyok pedig.
Most beszéltem telefonon egy céggel, hogy fogadnának-e nyári gyakorlatra. Eddig úgy tűnik simán ment. Remélem nem tűntem komplett idiótának a telefonban. Rettegek a telefonálástól. De tényleg.
