Tegnap egy hely kistermében voltunk, ahol 3 asztal volt összesen, mi középen ültünk. Mindkét oldalunkról ültek. Na most egész este ment a szokásos hülyeségek beszélése. Szépen elfogytak az emberek a környező 2 asztaltól, a végére 1 gyerek maradt a sarokban. Vette a kabátját, majd odaszólt nekünk: nem hitte volna, hogy vannak ekkora faszfejek.

 Nem is tudom volt-e már ilyen a zombinyuszi.blog.hu életében, hogy 1 napon 3 bejegyzés is született. Igazából nem is vagyok rá kíváncsi, csak a közlés vágyamat akarom csillapítani. Annyira, hogy közben elfelejtettem miért kezdtem most bele ebbe a mondatba. ... (20s töprengés) ... Igen. Újra kezdtem a pókert. A PartyPokert hanyagolom, mivel egyenletes lépésekben lenulláztam a kezdőtőkét. Azt hiszem begörcsöltem, ha nyertem, kicsit nyertem, ha veszítettem, akkor nagyot. Pont fordítva lenne az ideális. Rövid idő alatt a kezdeti 50$-ból 80-90$ lett, majd jött a lejtő, nem 1-2 hand alatt, hanem több 1000 minuszos leosztás kellett a csődhöz. Úgy voltam vele, hogy ennyi próbálkozás után be kell látni a póker nem az én játékom. Aztán jött a mail, hogy $ is várhat rám. Gondoltam egye fene, William Hill-re mentem belőle. 0,01/0,02$ NL FR10, a játékosok elég passzívak. Amikor a PP-n kezdtem, akkor is azt hittem, hogy na ez a Kánaán, kellemes langyos a mezőny, aztán csőd lett. Most nem akarom elkiabálni. Nem fogom erőltetni a szintlépést, se a több asztalt. Ha úgy érzem, hogy nagyon befeszült az asztal, akkor inkább lépek. Napi 1-1,5 órában limitálom a játékot. 

Ami miatt a becses kormány eladás mellett döntöttem, az nem nem más, mint egy telefon. Én, aki mentes voltam a telefon buzériától oly' sok évig, egyszerre feláldozza a régi szerelmét az újért. Amikor az első androidos telefonok kijöttek éreztem, hogy ez meg tudna fogni. Jöttek ki a szuper tapizós androidos mobilok, de az áruk horribilis volt, még álom szinten is. Aztán egyszer csak minden tele lett a ZTE Bladdel, szemeztem vele, titokban megcsaltam vele a G25-t. Meg kell vallani a végére már eléggé elhidegült a kapcsolatunk. De most, hogy ő is talált magának valakit(aki fizet nekem), talán túl tudom tenni magam az egyik álmom feláldozásán a másikért. Szóval a G25-tel már tényleg alig érintkeztünk. Az értékeit el kell ismernem, de talán ő nem bennem találta meg az ideális kormányzóját. A mostani telefonom a kopott szürke burkolatát barack színűre cseréltem. Igazán kellemes szín, de azért érzek némi identitás zavart az erőben, amikor előveszem. A tanulság, pedig: Tovább kell lépni.

A kép a mobilarena.hu-ról származik

Nagyon nehezen szántam rá magam, de eljött ez a pillanat is. Beismertem egy tévedésem. Meg nem bántam, de elismerem. Nem az én világom a szimulátorok világa. Nem vagyok hozzá elég fanatikus. Ezért most úgy gondoltam, hogy realizálom a kísérlet pénzbeli veszteségeit. Még mentem vele pár búcsú kört az LFS Blackwood pályáján, készítettem róla egy kis videót, kihúztam a gépből és feladtam a hirdetést.

UPDATE: 2011/04/07 19:39 Máris van rá vevő itt helyben, jövő hét elején nyélbe ütjük.

 Alig félórája rollereztem bele az éjszakába. Apa felhívott, hogy el kéne mennem a kocsiért az egyik étteremhez. Túl sok kedvem nem volt a sötétben sétálni félórát, a hétvégén előkerült a pincéből a rollerem. Ugye a bringa nem fér be a kocsiba, gondoltam egy merészet és neki lendültem a nagy útnak nem törődve a következményekkel. Egy igazán jó, spontán ötlet volt, ami jól is sült el. Kb 10 perc alatt ott is voltam. A combom bedurrant. Rollerozni fárasztó, viszont a jó aszfalton suhanni is felemelő. Szerintem egy erős kocogó tempót tudtam hozni, sokkal messzebbre nem kell vele menni, mert az már fárasztó.