Két napig egyedül leszek itthon, elméletben mechanika 2 c. tárgy írásbeli vizsgájára készülök,  gyakorlatban pedig 2 oldal után remeg a számszéle és ha a füzetre nézek ordítani tudnék. A tüneti kezelés a pitbull, sokszög lelkemet simogatja ez a mentális nihil, bárhogy erőlködik az ember igazából nem sokkal több, mint amit a pitbull megénekel, ilyenkor azt érzem nem is akarok ennél több lenni.
Repül az idő, bezzeg, ha tanulok félóra után le akar szakadni a seggem, nincs egy ülhető szék+asztal kombó a házban, a gépelötti széket szétültem, ki kéne tömetni, a másikon görnyedek és kicsi az asztal, a gép elött nem lehet tanulni, mert ott a gép szóval nehéz az élet errefelé.
A személyes hangvételt eddig igyekeztem kerülni a bejegyzésekben.

Regeltem a chat.hu ra is, megjegyeztem a jelszavamat is, de ezen az átok 64bites linuxon nem bírom belőni a javat, ott kicsit lehet imitálni a közösségi életet.

Eszembe jutott, hogy kedves barátnémtól kapatam egy smst, hogy lesz vad fruttik ZPban, erre úgy kiment a fejemből az egész, hogy most jutott eszembe, hogy egy hete volt, na szép.

Gyorsan leírom minden nyűgömet, hátha használ a szómágia.