Furcsa most minden. A teljes kilátástalanságból talán látszik az alagút vége. Több jel is utal arra, hogy kimutatható esélyem van munkára. Persze nem itt, hanem általánosságban. Mármint csal elvi, de van.

3 napja eljárok bringázni. Minden nap arra az egyszerű gondolatra épül, hogy ha tegnap képes voltam végig hajtani a távot, akkor ma is az vagyok és holnap is az leszek. Márpedig, ha minden nap meg tudom csinálni, nem is a távot, hanem legyőzni magamat, akkor már bármi sikerülhet.

További tervem, hogy megpróbálok kis zsírt ledobni magamról. Addig amíg még kezelhető. 1-2kg-ról van szó.  A nassolást visszafogtam. Már egész 2 napja egy légtérben vagyok egy zacskó gumicukorral és még mindig megvan. Valahogy anyát kéne rávennem, hogy ne csak fehérkenyeret vegyen. Olyan gyorsan felszívódik. Ha eltolok mellé egy Jó reggeltet, akkor jobban bírom.

Időtakarékossági okokból az Ezelt hétvégenként fogom megnézni tömbösítve.

Probléma van a pókerral is. Nincs rá időm hét közben. Napi 2-3 óra is kéne rá. Egybefüggően, de ez nem igazán megoldható, ha mást is akarok csinálni. Viszont a rake-et termelni kéne, mert nincs már sok időm kijátszani a kezdőpénzt.

Elmúlt hetekben olvasgattam a sakkról is. A cheess.hu sakksuliját elkezdtem csinálni. Kiderült, nem vagyok rejtett sakk tehetség. Most ezt is szüneteltetem.

Ezt a facebookos majomkodást azt hiszem beszüntetem. Fenyegetve érzem az inkognitómat. Sajnálom. Nem igazán szeretem olyanoknak felfedni a gondolataimat, akiről nem én döntöm el, hogy megbízok-e benne.